Neszmélyi Hajóskanzen
A Hajóskanzent a Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány tartja fenn (az alapítvány honlapja a bannerre kattintva érhető el), amelynek célja, hogy a magyar hajózás történetének legfontosabb részét képező, már üzletszerűen és gazdaságosan nem működő hajókat korhű állapot megőrzésével vagy helyreállításával megmentse az utókornak, továbbá a muzeális jelentőséggel nem bíró, de kortörténeti jelentőségű hajókat és hajózási kiegészítő tárgyi emlékeket megőrizze, és közkinccsé tegye.
Neszmély lapátkerekes vontatógőzös:
Épült 1957-ben az Óbudai Hajógyárban, Bakony néven, a MAHART részére. 1947 és 1959 között ebből a szovjet tervezésű sorozatból összesen 108 darab készült, egy Bulgáriának, egy Magyarországnak, a többi a Szovjetúniónak. Vontatógőzösként dolgozik a Dunán. 1972-től leállítva és gőzölő-tanktisztító bázisként üzemeltetve, 1977-től 317. sz. állóhajó néven 2001-ig. 2004-ben a Hajóskanzen gazdatelepülésének tiszteletére Neszmély nevet kap. Jelenleg ifjúsági szállás működik a fedélzetén.
Az utolsó, eredeti gépekkel rendelkező vontatógőzös. Lentz szelepes vezérlésű, kéthengeres gépe a modern gőzgépek közé tartozik.
Állapot: eredeti test és felépítmény, a hajtógép eredeti, de hiányos, a kazán eredeti, üzemképes. Több kép
Főméretek: Hossz: 55,64m
Szélesség: 7,61m / 17,5m
Oldalmagasság: 2,4m
Merülés: 1,4m
Zoltán lapátkerekes vontatógőzös:
A Linzi Hajógyárban 1869-ben Neue Donau néven épült lapátkerekes vontatógőzös 1878-ban magyar lobogó alá került, magyar hajózási vállalatoknál eltöltött több évtizedes szolgálat után 1958-ban a MAHART leselejtezte, gépi berendezéseit kiszerelte, tovább üzemel 319.sz állóhajó néven 1963-ig. A ’80-as években a Százhalombattai Erőmű üzemvíz-csatornájában működött mint ifjúsági klubhajó. 2004-ben elhasznált, gondozatlan állapotban a hajó nevét viselő alapítványnak átadták, majd felvontatásra került a Neszmélyi Hajóskanzenbe. A hajó jelenleg a legöregebb fellelhető dunai gőzhajó, mint ilyen jelentős műszaki és muzeális értékkel rendelkezik.
Állapot: eredeti test és felépítmény, belső terek közösségi tereknek átalakítva.
Főméretek: Hossz: 52,5m
Szélesség: 6m / 14,9m
Oldalmagasság: 2,8m
Merülés: 1,2m (FELÚJÍTÁSA FOLYAMATBAN)
Lajta monitor (hadihajó):
Épült 1872-ben Budapesten, tervezője Josef von Romako a monarchia legkiemelkedőbb hadihajóinak megalkotója. A hajó rendkívül sok műszaki újítással épült, pl. a monarchia első kétcsavaros hadihajója, az első, amelynek fedélzetét 16mm-es Bessemer acélpáncéllal borítják (ma is eredeti). Testvérhajójával (a Maros-sal) az 1873-as bécsi Világkiállítás szenzációja. 1878-ban harcol először Szabácsnál, majd folyamatosan korszerűsítve hadiszolgálatban áll az első világháború végéig. A Tanácsköztársaság idején reaktiválják, majd leszerelik.
1920-ban Magyarországnak ítélik azzal, hogy csak leszerelve polgári hajóként alkalmazható. Ennek megfelelően a következő 73 évet kotró ill. elevátor felépítménnyel különböző vállalkozások szolgálatában tölti. 1993-ban újra felfedezik, az államkincstár tulajdonaként a Flotilla kezelésébe kerül, 2005-ben átkerül a hajóskanzenbe.
Az első monitor típusú hadihajó Európában, az utolsó ilyen megmaradt egység. Nemzetközileg is számon tartott hadtörténeti emlék.
Állapot: Kiürített hajótest, eredeti páncélfedélzet
Főméretek: Hossz: 49,9m
Szélesség: 7,62m
Oldalmagasság: 1,95m
Merülés: 1,00m (FELÚJÍTÁSA FOLYAMATBAN)